A csend visszhangja - “Az év belsőépítésze 2008”-ban Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár

Van szakmánkban egy díj, melyre egyre többen áhítoznak, s ezért mind nehezebb megszerezni azt. Elnyerése nem a pályázati anyag komplexitásán, a prezentáció szépségén, még kevésbé a tervezőművész korábban megszerzett tekintélyén múlik, hanem azon a többleten, mely a nehezen összehasonlítható, a belsőépítészet más-más szegmensét feltáró műalkotások egyikét valamilyen oknál fogva a többi fölé emeli. ,,Az év belsőépítésze” címet és a velejáró díjat Laki Pál alapította, fia Laki Péter a Laki Zrt. mostani elnök vezérigazgatója tavaly már tizenegyedik alkalommal adta át. A cég vezetése sohasem az üzleti érdekét, vagy egyéni ízlésvilágát preferálta, csupán a szépséget. Ennek dicséretéről a megnyitó beszédben szó esett, s arról is, hogy a szépség nem feltétlenül drága, az esetleges plusz kiadások később bőven megtérülnek, a csúnya viszont hosszabb távon mindig rossz üzlet. A mostani gazdasági válság mindenütt érezteti hatását, a belsőépítészeknek is új utakat kell keresni, ez lehet a modulok tervezése. Variálhatóságuk a szakma művészeinek kezében garanciát jelentene olyan területeken, ahol ma, rettegve az egyedi tervezés és kivitelezés anyagi terheitől, nem alkalmazzák őket.

Visszaidézve a díjátadás pillanatait,a Laki Kereskedelmi Központban rendezett ünnepség meghívottjai kiállítva láthatták a korábban elbírált anyag egészét. A Finta József vezette zsűri ritkán tapasztalható egységben hozta meg döntését, valamennyiüket megérintette a díjnyertes terv térré formált csendje. Az a belső csend, melyre a minket körülvevő világban, annak hiánya miatt egyre inkább vágyunk. Ez az igény helyezte Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár művét a többiek elé, még ha azokban esetenként nagyobb technikai bravúrokkal, csillogóbb kivitelben voltak megoldva ilyen összetett funkcionális problémák.

A testvérpár az evangélikus egyháznak teremtett új hajlékot Szentendrén. imaházat és lelkészi hivatalt magába foglaló lakot terveztek a festőinek mondott Duna parti településen. A díj tehát nemcsak a 2004 augusztusában felszentelt templom enteriőrjeiért adatott, a szakrális tér belsőinek berendezési tárgyainak tervezése egy időben zajlott az épületegyüttesével, s attól elválaszthatatlanok. S hogy miként jöhetett mindez létre?

Valószínűleg elege lehetett a helyi főépítésznek a történelmi belváros házainak léptékét szolgaian másoló, arányrendszerének mélyebb összefüggéseit fel nem táró klónjaiból. Frissebb szellemű, ám hivalkodás mentes épületet kívánhatott, amikor pályázatot írt ki a frekventált helyen lévő telek beépítésére, az egyházi rendeltetésű épületegyüttes megtervezésére. De lehet, hogy előírások kötelezték erre, mindenesetre a meghívásos pályázat nyertesi a túl nagy szakmai múlttal az idő tájt bizonyosan még nem rendelkező Kocsis testvérek lettek, aki mint láthatjuk halmozták sikereiket e lehetőség megragadásával.