Figyelni a részletekre is - Kovács Zoltán belsőépítész

Kovács Zoltán 1990-ben PERIOD DESIGN néven indított vállalkozása jegyezte a városligeti Globe színház, a nyíregyházi Korona szálló, a Hotel Corvinus Bük Gyógyszálló vagy a TERVKER RT. EGER szolgáltatóházon belsőépítészeti terveit, hogy csak néhányat említsek a jelentősebb költségvetésű épületek közül, miközben kiállító termek, vendéglátóipari helyek, bemutatóterem és divatszalon, sajtcukrászda és vendégház dokumentációja kerül ki a kislétszámú stúdióból.Zolinak jelenleg 2 fiatal munkatársa van Kanozsai Ágnes és Dorcsinecz János, de a team oszlopos tagja még Galkó Júlia és Székely Tamás, valamennyien szakirányú végzettséggel.

Vannak kuriózumok is pl. az 1986-ban a párizsi Eiffel torony első emeletén Magyarországot bemutató kiállítás, vagy 10 évvel később a Közlekedési Múzeumban elkészült „150 éves a Magyar Vasút” című kiállítás és Kovács Zoltán műterméből került ki az Állatkert kiállító terem építészeti terve is. Próbálom kitalálni melyik a kedvenc teremtmény, s belsőépítész ösztönöm azt súgja, ez a XÁNTUS JÁNOS Idegenforgalmi Középiskola lehet. Többször is visszatért ebbe az 1886-ban emelt épületbe. 2002-ben a hajdani kápolnából kialakított könyvtár és az oldalszárny tervezésével, tavaly pedig a Hauszmann szárny rekonstrukciójával készült el. A tanácsterem, előtér, lépcsőház funkciójának újragondolása semmi máshoz nem hasonlítható enteriőröket eredményezett. Falfülkékbe csúsztatott, rejtett világítással kiemelt XÁNTUS féle fotók klónjai lőrésszerűen bevágva a sötét falburkolatba – ilyen a körítő fal kiképzése, míg a berendezést a felújított régi szekrények és régi bútordarabok igényességével vetekedő kereskedelemben kapható, ill. egyedileg legyártott mobíliák összhangja jellemzi. Az alapítványi iskola gondnokának összeállítási rajzot adott a tervező a többrészes tárgyalóasztalról, hogy alkalomhoz, létszámhoz illő más és más formában állíttassék össze. Terjedelmi okok miatt nem írok a kétféle vastagságú kazánlemezből lézerrel kivágott, kissé már art dekos lépcsőkorlát elkészíttetésének történetéről, szakemberek előtt pl. egy zsennyei szinpózionon kiselőadást lehetne tartani belőle. Akárcsak az iskola nagyjait ábrázoló lépcsőházi ablakokról, melynek tábláiban Szőnyi István, Hajós Alfréd, Karinthy Frigyes, Gábor Dénes portréja, tevékenységi köre szolgál Hauszmané és Xántusé mellett a minden ízében, szerkesztési módjában mai grafikai megjelenítés tárgyául. Kovács Zoltán nem veszi el a társművészek kenyerét, viszont pontosan megfogalmazott vízióit mindenáron viszont kívánja látni alkotótársai munkáiban. Hiszen ezekből a részletekből tevődik össze az a kép, ami már az ő művészetére jellemző. Más talán megelégedett volna egy historizáló ólomüveg betéttel, ő azonban azt találta ki, hogy a hagyományos technikával csak egy külső keret készüljön, a mezőben viszont a savmaratott üvegre többszörösen ráégetett festék transzparenciája írja felül a fotómontázs realitását. Szintén ebben az épületben talált egy agyonfestett konzoltakarót. Gipsznek tűnt, de fémes kongásából megállapították, hogy bádogból van a díszítő motívumait már nem is mutató darab. Zoli kérésére fémtisztára kaparták, előkerültek a mustrák, azután restaurátor tanulók patinázták olyanná, hogy a diafragma lemezt borító elem újra a tartószerkezet díszévé válhatott.

Amikor a hirtelen rám zúdult információ özöntől kissé kábultan botorkálok lefelé Kovács Zoltán műterméből a világörökség részének nyilvánított Andrássy útra, rég nem érzett öröm tölt el; megint találtam egy kollégát, aki ezt az örökséget belül őrzi.

Gyürky András