A magyar formatervezés 130 éve a Fugában

A vándortárlatot, amely először látható Magyarországon, Ernyey Gyula belsőépítész, ipari formatervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, a magyar formatervezés történetének egyik legavatottabb szakértője sok éves munkával állította össze. Mint felidézte, még a 90-es évek elején a Rubik Alapítvány segítségével jelentetett meg egy könyvet - Made in Hungary címmel -, amelybe másfél évszázad legjelentősebb magyar termékeit gyűjtötte egybe, hogy a történelmi összegzésen túl egyfajta példát, inspirációt adjon a rendszerváltás utáni Magyarország tervezőinek, gyárainak.

Már akkor felmerült egy utazó kiállítás ötlete, ez azonban végül csak hat-hét éve valósulhatott meg. Azóta látható volt Lengyelországban - Krakkóban és Varsóban -, a Baltikumban - Rigában, Tallinnban és Vilniusban -, valamint tavalyelőtt Romániában, Temesváron, Kolozsváron és Bukarestben. A tárlat mintegy 80 illusztrált, színes tablón mutatja be a magyar ipar kiemelkedő terveit és termékeit. Az átfogó anyagot, amely 70-75 terméket vonultat fel - köztük olyan jól ismert darabokat, mint a Rubik-kocka vagy az Ikarus-buszok -, vitrinekben kiállított kisebb és közepes méretű tárgyak teszik teljessé.

A bő 20. század magyar formatervezési történetének négy nagy korszakából ízelítőt adó kiállításon a legrégebbi "darab" a Zsolnay-féle Rothschild teás- és kávéskészlet, de az 1880-as évekből származnak a tárlaton látható Zwack unikumos üvegek is. A tablókon szereplő legfrissebb "tárgy" az Antro-csoport Solo hibridautója és Moveo elektromos robogója - az utóbbit idén márciusban mutatták be.

Ernyey Gyula a tárlaton szereplő érdekes darabok közül kiemelte az 1800-as évek végén készült Ganz-motorvonattervet, amely Bécs és Budapest között közlekedett volna 250 kilométeres sebességgel, és az első igazán áramvonalas magyar jármű lett volna, ám végül a vasútpálya, illetve a világháború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Különlegességként említette az úgynevezett Goy Pen-t, Goy Andor műszerész, Bíró László "társfeltalálója" magyar gyártmányú tollát, amelyből csak néhány darab maradt fenn; az egyetlen, Magyarországon gyártott sikeres fényképezőgépet, a Dulovits Jenő által tervezett Duflex-kamerát és az első magyar zsebrádiók egyikét, a Tündét, amely az 1958-as brüsszeli világkiállításon világszenzáció lett.

Bár a tablók szövege angol nyelvű, a kiállításra, amely június 22-ig vendégeskedik a fővárosi Fugában, egy magyar nyelvű leporelló is készül, amelyen történeti áttekintést olvashatnak a magyar formatervezésről az érdeklődők.

forrás: mult-kor.hu