Lakószoba bútorok

     Lakószobaberendezést kétféleképpen lehetett eszközölni: egy már elkészült szekrényfalhoz párosítottak  egy már ugyancsak kész, a szekrényfal jellegéhez illeszkedő bútorgarnitúrát, vagy a komplexum egyazon stíluselgondolás keretében került megkomponálásra. Tóth Tibor portfóliójában mindkettőre akad példa. Az első esetben ha másnak nem is, a dohányzóasztalnak egyeznie kellett a szekrényfal karakterével,  a második esetben a berendezés  minden eleme  a stílust meghatározó szekrényfalhoz igazodott. Az eféle formailag és hangulatilag is kompakt összeállítások önálló márkanevet kaptak, míg az első megoldásnál más néven  futott a szekrényfal, s mással az ülőgarnitúra. Tóth Tibor tervezői gyakorlata az egystílusban fogant, bútorcsalád-elvű, vagy efelé hajló kompozíciókat részesítette elsőbbségben, az évek során valóságos specialistájává lett ennek a sajátos tartalmú műfajnak, amelynek tanulságai utóbb  belsőépítészeti munkáiban is hasznosnak bizonyultak.

"SZIVÁRVÁNY" lakószoba - 1970
fehér kőris (furnérozott bútorlap),
jachard bútorszövet

"CAPRI" lakószoba - 1971
kőris furnér és kőris álványszerkeszt, selyemfényű mattlakkozás

A lakószoba-ciklus  mindjárt két jelentékeny munkával indul, az 1970-ben tervezett Capri  és Szivárvány lakószobákkal.  Mindkettő kétfunkciós, nappaliként és hálóként is egzisztáló konstrukció, s annak ellenére, hogy a jelzett feladatoknak a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módon tesznek eleget, a küllem dolgában mégis vonzóak, sőt  mutatósak. Különösen áll ez a  Caprira, amelynek szekrényfalát dacolva a sötét furnérok divatjával, fehérbe játszó jávor furnérral  fedte be mesterünk, amely színt aztán - mintegy az egymáshoz tartozás szimbólumaként - a berendezés valamennyi bútorféleségén  jelzésszerűen végigvezetett. A tényleges összefogó erőt  - a kollekció stílusát  - a formaképzés geometrizáló volta  adja meg, amely ha nem is volt ismeretlen, ilyen következetességgel végrehajtva  szokatlan volt a korban. Mind a fotelek, mind a heverők ún. állványbútorok, szögletes kiképzésük a szekrényfal építményes karakterét ismétli meg. Hogy a kompozíció egésze mégsem válik egysíkúvá, arról az ülő- és fekvőbútorok érzéki impulzusokat keltő bordópiros kárpitszövetei gondoskodnak, jóllehet hatásuk a feleslegesnek  tetsző  fehér műbőr  gombolás folytán valamelyest lecsökken. A fejtámaszos tv-fotellel is kiegészített  összeállítást a gyár benevezte az 1971. évi Otthon kiállításra, ahol a korszak elismert szinészfejedelme, Básti Lajos vásárolta meg.    
Tóth Tibor emlékezete szerint a Szívárvány volt az első mattlakkal kezelt bútor Magyarországon, a tompított hatást a világos kőris furnérra felvitt szintelen nitrolakkal érte el a gyár. A lakószoba összképe nem olyan mutatós mint a Caprié,  de a funkcionalitás dolgában jobban kidolgozott. Heverői már ágyneműtartóval készültek, s szögletes dohányzóasztala tárolásra is alkalmas. A fekhelyek és a fotelek ugyancsak bordóba hajló piros kárpithuzata  a mattlakozású vázakhoz  illően visszafogott árnyalatúak, s bordázott mintázat révén anyagszerűségükben is érdesebb tapintásúak. Az összeállítás nagy előnye a kis helyigény, ami a bútoregységek összhangba hozott méretegyesítésével ér el a tervezés.

"TITUSZ" lakószoba - 1971
furnéros korpusz,
nyüstös búrtorszövetű ülőgarnitúra,
2 személyes heverővé nyitható kanapé

A  szabványelemekből szerkesztett egyedi kivitelű lakószobák  sikere arra késztette a gyárat, hogy elkerülendő az uniformizáltságot, a termékcsalád-elvre alapozott  programot dolgoztasson ki mesterünkkel az alaptípusok típusváltozataira építő, különböző célzatú bútorok és  bútoregyüttesek sorozatgyártására. Ez volt az ún. T-program, amelynek keretében  a szerkezet, a formátum vagy küllem  bizonyos módosításával, illetve továbbfejlesztésével  ugyanazon modellből  hasonló karakterű és felépítésű mégis új arculatu és funkciójú termék jött létre, miközben a gyártási technológia lényegében változatlan maradt. A nappaliból háló- vagy dolgozószobaként is működő lakótér, az ülőbútorból fekhely, a fekhelyből ülőbútor, a zárt szekrényfalból térelválasztóként is használható bútorszerkezet. A program során létrejött változatok mindegyike T-vel kezdődő márkanevet kapott, így született meg többek között 1972-74 között  a Tavasz ifjúsági lakószoba, a Tekla  és a Titusz lakószoba,  vagy a Tátika hálószoba, majd egy   újabb T betűs lakószoba-ciklusként a  Tünde, a Tímea  és a Tamás.. A Tavasz újdonsága a 4 méter hosszú szekrénysorba beépített kétszemélyes heverő, amely ülőalkalmatosságként is szolgál, továbbá a helynyerés céljából ugyancsak beépített kisméretű íróasztal. A fehér vázu szekrényfalat narancsvörösre pigmentált ajtók népesítik be, színes az íróasztal és a heverők elé helyzetett telepolcos dohányzóasztal lapja is. A berendezést egy káritozott szék és egy kényelmesebb fotel egészíti ki, kárpitozásuk színe megegyezik a heverők kárpithuzatával. A komplett berendezés elsősorban fiatal házasok számára készült, de természetesen megfelel középiskolások, egyetemisták számára is. Helyigénye, méretezése korrellál a házgyári nagyszobákéval, s mint a korabeli kommentátor megjegyzi, az ára is kedvező.

"BINGO" ifjúsági lakószoba - 1977
laminátos elemes korpusz,
fémvázas fotelek

"DÁLIA" lakószoba szekrénysor - 1978
bükk furnéros korpusz

A T-program elemeiből összállított Tekla lakószobát szintén kislakásba szánta Tóth Tibor. Itt a sarokelemmel is ellátott szekrénysor a középkorú használók izléséhez igazodva már  furnérozva van, s a tárolandó holmik számával lépést tartva több a zárt egysége  is. A fotelek és a dohányzóasztal a tér centrumába kerül, a csikos textiliás heverők a szemben lévő falhoz szorítva L alakban helyezkednek el.  A társalgási-társasági beállítottságú Titusz csak az elemes szekrényfal és a beépített íróasztal vonatkozásában él a T-program eszközeivel, a hozzátársított terjedelmes ülőgarnitúra - bár kubisztikus formaképlete nem tér el lényegesen a szekrényfalétól - már egyedi jellegű. A szekrényfalat kávébarna, függőleges csíkozású furnér borítja,  rácsukódó ajtóinak további éke egy-egy  finom intarziakeret. Az ülőgrnitúra két fotelből s egy háromszekciós, éjjelre franciaággyá alakítható kanapéból áll, a szákanyagra emlékeztető bézs színű huzat  az intarziabetét színére rezonál. Ha hirtelenjében nem is érzékelhető, valójában lakó-háló-dolgozó kombinációval állunk szemben, s mindez újfent nem kíván 24-30 négyzetméternyi lakásteret.
A kiskamaszok  számára tervezett  Bingó ifjúsági szoba  a hetvenes évtized második felének terméke, amikor is hosszabb huza-vona után végre megbarátkozotta kereskedelem  a lapraszerelt technológiával. A Bingó  szekrényelemek közé ékelt hídszerű polcrendszere már ennek jegyében készült. A választékos színezésű, elegáns, remek arányérzékkel tagolt  szekrényfal a beépített iróasztal és a nappal fotelként használható egyszemélyes heverő révén jószerivel minden olyan feladatot ellát, amit ez a korosztály igényel. A szekrényfalhoz párosított könnyed fotelek fémvázas megoldásának a modernista impulzus mellett gyakorlati funkciója is van: napi használatnak kitett, a fiatal  használók által olykor szertelenül  kezelt  bútordarabról lévén szó, fontos az élettartam stabilizálása,   amit a masszív fémváz inkább biztosít, mint a faszerkezet. 

"ALFA" ifjúsági lakószoba - 1975
laminátos elemes korpusz,
fémvázas fotelek

Az 1977-es datálású Alfa lakószoba, illetve a belőle kifejlesztett Alfa ifjúsági szoba  már átvezet bennünket a rendszerszemléletű formatervezés azon újabb stációjához, melyben a rendszerezett-integrált formaelemek kombinációjából létrtejött  valamely  bútorcsalád tagjai, azaz az alaptipus egyes változatai  maguk is további variánsok alaptípusai lesznek. Az Alfa újdonságai között az első helyen a bútorszett anyagszerűségét kell emlitenünk, szekrényfalának létraszerű váza ugyanis, csak úgy, mint ülőgarnitúrájának állványzata fenyő fürészáruból készült, s fenyő furnéros a szekrényfal zárt elemeinek frontsíkja is. Nóvum a hátlapnélküli szekrényfal szerkezeti megoldása, amelyben nem nehéz felismernünk az absztrakt szobrászat által kimunkált dinamikus  tömegalakítás  egyfajta adaptációját. Ez a metodika mint ismeretes, a tömör és a bontott formák ritmikus elegyítéséből, illetve a plasztikai egységek asszimetrikus elosztásából adódó feszültséget aknázza ki. Tóth Tibor - igaz, hogy síkba vetítve - ugyanezt a megoldást alkalmazza, amikor a létravázra függesztett különböző formáju dobozelemek, a pozitív tömegek, illetve a közéjúk ékelődő, ugyancsak különböző formalakzatokat öltő üregek, a negatív tömegek ritmuskontrasztjával él.. Új fejlemény az is, hogy a fehér lapkeretbe illesztett dobozelemek éleit egy műanyagprofil közbeiktatásával  legömbölyítette mesterünk, s az ilyetén képzett ívet megismételte a dohányzóasztal és az ülőgarnitúra bizonyos pontjain, sőt körré formálva a szekrényajtók és fiókok homlokfalába sülyesztett műanyagfogantyúiban is. - A világos színezésű Alfa lakószobával szemben a belőle kifejlesztett Alfa ifjúsági szoba szekrényfala a többoldalú funkcióiból eredően tömörebb megoldásu, s ebbeli hatását a dobozelemek sötétebb furnérozása is fölerőssíti. A szekrényfalba két, egymástól elkülönített, ágyneműtartós heverő ékelődik be,  többletfejlemény, hogy az alsó gardrobsor melléjük eső elemei éjjeli szekrényként is használhatóak. A bútorzat ezúttal  térbehelyezett  asztallal és székekkel is kiegészül, az utóbbiak  kárpithuzata megegyezik a heverőkével.
...

Részlet Tasnádi Attila: Tóth Tibor bútoripari formatervező (Pályakép) írásából