Építészfórum

Ez év novemberében Budapesten, a Király utcát a Dob utcával összekötő Gozsdu-udvarban nyílt meg Európa első tesztáruháza. Ennek az új, de várhatóan gyorsan elterjedő franchise rendszernek az ötlete Ausztráliából származik, az első két üzlet mégis Tokióban majd Brazíliában nyílt meg. A budapesti áruház nem csak az új üzletpolitika európai vezérlovasa, hanem a még fiatal franchise hálózat mintája is kíván lenni. Bár az értékesítés franchise rendszerű, a belsőépítészeti design kialakításával kapcsolatban kevés, és meglehetősen általános elvárások érkeztek az ausztrál tulajdonostól a magyar megbízón keresztül. „Legyen az üzlet lendületes, fiatalos, letisztult, előtérbe helyezve a tesztelésre szánt termékeket.”

A Budapesti Temetkezési Intézet megbízást adott a Kozma utcai Új köztemető II. és III. ravatalozójának átalakítására urnás temetkezés céljaira. A feladat egy olyan tér kialakítása volt, mely egyik valláshoz sem köthető konkrétan, bármilyen felekezethez tartozó elhunyt elhelyezhető ott, a temetési szertartás is a gyászoló család igényeinek figyelembevételével legyen lebonyolítható.

A Hagyományok Házának új kiállítóterme azzal a természetességgel és egyszerűséggel fogadja a belépőt, amit eddig főleg parasztházaknál tapasztalhattam. A feladat bizony nagy volt: a népi iparművészet és a népművészet szín- és formavilágát egy neoreneszánsz budai bérpalotába helyezve a kortárs építészettel összehangolni. A látszólagos ellentmondást Juhász István DLA (belsőépítészet) és Szakál Ferenc (építészet) bravúrosan oldotta fel. Velük, no meg Beszprémy Katalinnal (Hagyományok Háza, Népművészeti Módszertani Műhely) jártuk be az elkészült kiállítóteret.

Miközben a négyes metró továbbra is vitákat generál a sajtóban és a közvéleményben, a föld alatt hosszú ideje láthatók és látogathatók a szerkezetkész állomások. A külföldi építészeti szaksajtó ennek építészeti minőségéről, és nem a metróépítés politikai hordalékáról cikkezik.

Szeged egyik legfrekventáltabb helyén egy olyan gyorsétterem megalkotása volt a feladatunk, amely a multik franchise jellegét tükrözi, de emellett egyfajta egyediséggel, frissességgel és fiatalossággal is rendelkezik az általunk kitalált dizájnnak köszönhetően. A helyet alapvetően fiatal közönség számára kellett kialakítanunk.

Egy kiváló, lendületes, fiatalokból álló megrendelői csapattal dolgozhatott együtt a Geppetto Belsőépítészeti Stúdió az első Baldaszti’s étterem és gourmet üzlet megvalósítása során. Baldaszti Péter célja az volt, hogy a legjobb hazai szakemberekkel: a Geppettoval, Mautner Zsófiával, Segal Viktorral, Harmath Csabával, Baráth Dáviddal és a Je suis belle divattervező teammel együttműködve hozzák létre Budapest első olyan gourmet központját, ahol együtt megtalálható egy étterem, mely világkonyhát visz, delikatesz üzlet és gasztronómiai tanácsadás.

Napjainkban a hazai áruk szerepe, a magyar termékek vásárlása egyre inkább előtérbe kerül, ugyanakkor van még mit javítani a tudatosságon. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a fogyasztók ismerjék és keressék az igényes magyar termékeket, vásároljanak a hazai gyártóktól, kereskedőktől és tudják, hol lehet megtalálni ezeket.

Belsőépítészként - az ésszerű határokon belül - megtisztelően szabad kezet kaptam, és igyekeztem ezzel nem visszaélni. Célom volt az erkölcsi avulás ellen bizonyos fokig védelmet nyújtó egyszerűség, átláthatóság elérése. Segítette ezt a megbízóval közös igényünk a nagy tér összefüggésének megőrzésére, valamint az üveg kiterjedt használatára. Elsőrendű szempont volt természetesen az igazgatóság önképéhez illő elegancia és - részben kézműves - igényesség is.

Az intézményhez méltó precizitás, az építészhez illő környezet és hangulat fogadja a Fővárosi Levéltárba lépőt a kilencven éve elhunyt Lajta Béla (1873–1920) életének, munkáinak világát bemutató tárlaton.

Az építész fontosságát változatos, egyben mindig színvonalas építészeti tevékenysége bizonyítja, amelyért előképükként tisztelték őt már az 1930-as évek magyar progresszív építészei. Pályája kezdetén Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseit, 1906-tól az angol Arts and Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet és a hazai népi építkezés tanulságait tükrözik épületei. 1910 körüli érett alkotásai az 1920-as évek art decóját, modernizmusát előlegezik.

Tervezőcsapatunk javaslata konkrét helyszínre vonatkozott, de nem konkrét tervezési faladatra épült: a környezetbarát anyag aluljárókban történő hatékony alkalmazására hívtuk fel a kiírók figyelmét. A technológiai újítás lényege, hogy a gyártó új "ACTIVE" típusú burkolólapjait titánium-dioxid réteggel vonja be, mely fény hatására a környezetében lévő a baktériumokat hatékonyan pusztítja és jelentősen csökkenti a légszennyezést is.

Mielőtt a bútorgyártás gondolata megszületett bennem, belsőépítészettel és lakberendezéssel foglalkoztam. Voltak elégedett megrendelőink és szép munkáink, de én magam sosem voltam elégedett, mert szinte egyáltalán nem volt igény előremutató koncepcionális, alkalmazott művészeti alkotásként értékelhető munkákra. A probléma legtöbbször abból adódott, hogy a megrendelők sem az igényeiket, sem önmagukat nem tudták megfogalmazni, definiálni, ami nélkül lehetetlen jól funkcionáló személyes tereket létrehozni. Legtöbbször szinte kényszerítve éreztem magam, hogy valami öncélú, divatos megoldást rájuk erőltessek, ez pedig engem nem motivált.

A Szabadság tér déli szélén, az Október 6. utca sarkán álló szálloda Reimholz Péter utolsó munkája, amely egy klasszicista-eklektikus lakóház jelentős átalakításával és bővítésével jött létre. A ház készen van, a belsőépítészeti kiviteli tervek is, s most majd kiderül, hogy az új üzemeltető mit akar. De ez itt egy különleges pillanat: Reimholz Péter utolsó munkáját "kendőzetlenül' bemutató kiállítás anyagának nagy részét alkotótársai, a munkát folytató Nagy Péter valamint Csomay Zsófia és Reimholz Júlia jóvoltából tehetjük közzé Hajdú József képeinek kíséretében. A kiállítás - a részletes építészeti tervdokumentáció - három napig megtekinthető a MÉSZ Kós Károly termében.

A műalkotás kiszemelt helyszínének felületére egy megújuló energiaforrással működtetett képernyőt készítünk. Ez egy panelekből összeszerelt kisfelbontású képernyő, melyben az egységek külön-külön reagálnak a rájuk vetülő napfény és mesterséges fényfoltok mozgására. A monitor a falra vetülő napfény energiáját használja föl.

Az épülethez illő szigorú, geometrikus szerkesztést a rendben ültetett növények maguk oldják fel, teszik barátságossá, hangulatossá. Hasonlóan az iskola növendékeihez, akik rajzaikkal, munkáikkal és persze puszta jelenlétükkel, mozgásukkal igazi élettel töltik meg a szigorú rendet követő falakat. A zöldfal kapocs a környezettel, ahogyan a felülvilágítók résein játszadozó napsugár is az. Ezért úgy gondoltuk, hogy a fal kapcsolódó, mögöttes üzenetének is a természettel kell kapcsolatban lennie.

Ha elkészítjük az éves benapozás filmjét, és annak kockáit egy szempillantás alatt levetítjük, akkor a napfény emléke rétegekben rakódik a falra: a legvilágosabb részek azok, amelyekre legtöbbet süt a nap, a legsötétebbek azok, ahová soha nem jut el a fény. Az Emlékező Napóra „számlapjának” rajzolata, a relief vonalhálózata az éves benapozás nagysága szerint sűrűsödik, ahol csökken a fény mennyisége, ott ritkul. A falkép első rétege, a napóra „számlapja” a teljes napsütés - egy évben, a valóságban soha elő nem forduló - eszményi képét jeleníti meg. Az éves fényváltozások által metszett fehér relief vonalhálózatára rajzolódnak a mindennapok fénynégyszögei.

A volt Goldberger textilgyár tömbjében található régi csarnokba tervezett irodát egy reklámstúdió részére a Tervhivatal két építésze, Benedek Zsanett és Lakos Dániel. A nagy belmagasságú loft térre az egyterű iroda lett volna a triviális megoldás, a megbízó azonban szigorúan szeparált tereket szeretett volna látni...

Az Építészfórum bemutatja a Magyar Nemzeti Galéria „A” épület fogadótereinek kialakítására kiírt pályázatra beadott és díjazott munkákat.

Ring Miklós ars poeticája szerint a belsőépítészetnek nagy hatása van a szemlélő tudattalanjára: úgy véli, hogy az építkező ember funkcionalitáson túli igényei azokra a komplex képzetekre alapozódnak, melyek egyénisége bizonyos sajátosságait és a korábban átélt enteriőrélmények emlékképeit olvasztják össze. Miklós szavai azt sugallják, hogy a tervezőnek ezekkel a megbízói képzetekkel kell együtt dolgoznia, ezt kell nyersanyagként formálnia, kompozícióba rendeznie, ha kell, korrigálnia, megváltoztatnia, továbbgondolnia.

Építészfórum: Hogyan jutott eszedbe, hogy cementlap manufaktúrád legyen? Egyáltalán hol találkoztál cementlappal?

Kauker Szilvi: Az Iparművészeti Egyetemen és a soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben tanultam szilikáttervező szakon. A cementlapokba már az egyetem évei alatt beleszerettem, a diplomamunkám témájának is ezt választottam. Azt hiszem először a budapesti bérházak hangulata fogott meg, az ottani lapok adták az első lökést. Aztán egy belgiumi utazás alkalmával csodaszép cementlapokat láttam modern enteriőrben alkalmazva gyönyörű mintákkal és színekkel kombinálva. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy micsoda lehetőség van ebben az anyagban, és azt hiszem ez indított el ebbe az irányba. Engem mindig a felület izgatott.

Az irodaépületben a cég olyan kortárs alkotásokat akart elhelyezni, amelyek kifejezetten ide készültek, és az épület használójának filozófiáját ékesszólóan hirdetik. A képzőművészeti program összeállításakor az alábbi kulcsszavakat adták meg: mobilitás, interaktivitás, környezettudatosság, innovatív munka-kultúra, átláthatóság, kommunikáció.