Megjelent a Design évkönyv 4

A Design évkönyv sorozat 4. kötete 2010 legfontosabb nemzetközi és hazai design eseményeiből, kiállításaiból, kiemelkedő alkotóiból, díjaiból és kreatív versenyeiből nyújt válogatást. A történések, a művek és kontextusuk leíró-elemző bemutatásával a könyv egyik legfontosabb feladatát teljesíti: dokumentál egy időszakot, amelynek alapján következtetések sora vonható le; teszi ezt úgy, hogy mindenki számára meghagyja a szabad véleményalkotás jogát. Ki-ki maga dönthei el, hogy markánsan egyéni vagy egy kevésbé szubjektív, a köz - mások - elvárásait és érdekeit jobban, toleránsabban figyelembe vevő nézőpontból mit tekint a legfontosabbnak és legérdekesebbnek, ha nem is evidensen, de valamilyen módon kötésekkel rendelkező design momentumokból. A maga területén unikális Design évkönyvek egyszerre szolgálnak hasznos és informatív kézikönyvként, sorozatként pedig rendkívül részletes és alapos kortárs designtörténetként.

A kerek évszámok többek között arra is alkalmat nyújtanak, hogy a legkülönfélébb designterületek szereplői egyenleget vonjanak a közelmúlt egy periódusát illetően, az önreflexió nagyon fontos munkáját elvégezzék. Ezekre a rövid fesztávú visszatekintésekre a design világában óriási szükség van, mert nélkülük az amúgy is nagyon sokszínű és összetett aktualitások megértése meglehetősen kaotikussá válna, nem beszélve az elkövetkező évek lehetséges irányainak megfogalmazási nehézségeiről.

A lenyűgöző tradíciójú dán design több évtizede a világ legjobbjai közé tartozik. A. Jacobsen, F. Juhl, P. Kjaerholm, V. Panton, J.Utzon fémjelezte legendás generáció a világ környezet- és tárgykultúrájában kitörölhetetlen nyomot hagyott, ma is inspirációs forrásul szolgál rengeteg fiatal alkotó számára. A termékeny, s nagyon magas színvanalat produkáló kortárs designélet és a jól működő szervezeti, menedzselési rendszere ellenére - vagy éppen azért - az ország szakemberei, intézményei folyamatosan kutatják és vizsgálják a dán formatervezés helyét az otthoni és a nemzetközi szcénában egyaránt. Ennek aktuális és izgalmas példájaként a Dán Design Center munkatársai egy imponáló kiállítás keretében az utóbbi tíz év formatervezését vették górcső alá, s gyűjtötték össze 10 pontba a közeljövő legvalószínűbb jellegzetességeit. Ezek között szerepelt: a természet egyre mélyebb, összetettebb megértése és mintaként történő kezelése, a felhasználók intenzív bevonása a tervezés folyamatába, új high-tech és intelligens környezetbarát anyagok használata, szociálisan érzékeny és gondoskodó jellegű design további erősödése. Szintén az elmúlt évtized állt a fókuszában az Amerikai Ipari Formatervezők Társasága (ICSID) által meghirdetett programnak, amelynek keretében 12 kategória legjobbjait kívánták megtalálni a jelzett időszakból. A prominensek között víztisztító berendezés, zenei lejátszó, lélegeztető készülék, intimborotva, irodaszék egyaránt megtalálható volt; azonban a formatervezés értelmezésében, szerepének megítélésében történt jelentős változást mutatja, hogy az étized designja kitüntető címet egy gyógyszerflakon nyerte el kreatív módon megoldott 'életet jobbító' stratégiájával, praktikus és okos megoldásaival.

Először az indianapolisi, majd a Milwaukee-i Szépművészeti Múzeum adott otthont az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású történeti kiállításának, amely az európai design 1985 - 2005 közötti időszakában született, meghatározó jelentőségű alkotásokból nyújtott kritikai válogatást. A kiállítás kurátorai - nyilvánvaló érvényességgel napjainkra is - két nagy áramlatot különböztettek meg, a modernt és a posztmodernt, amelyek magukba foglalják a design legkülönfélébb, s legfrissebb stílusirányzatait országhatároktól függetlenül. Az idő és a design viszonyának vizsgálata nemcsak a múlt, hanem a jövő felé is irányulhat. Az amerikai Karim Rashid Milánóban bemutatott, a DuPont megbízásából corianból tervezett lakótere inkább a jövőről, mint a jelenről szóló lehetőségként volt értelmezhető, demonstrálva a szuperanyag elképesztően kreatív és sokoldalú, futurisztikus formákat megengedő használhatóságát.

2010-ben a magyar design alapvetően otthon rendezett színvonalas eseményeivel bizonyította jelenlétét a terület nemzetközi vérkeringésében. A ténylegesen 10 napos, 190 közreműködő partnerrel megvalósult Budapest Design Hét programsorozatot közel 60.000 látogató kereste fel; összesen 120 kiállítás, előadás, workshop várta az érdeklődőket 100 helyszínen. Közülük is kiemelkedtek a Graphifest és a Magyar Formatervezési Díjhoz kapcsolódó kiállítások, amelyek lehetőségeiben szerény, ugyanakkor nagyon tehetséges fiatal alkotói generáció létét demonstrálták a vizuális- és tárgykultúrában. Nemzetközi színtéren a legnagyobb visszhangot az Electrolux távlati programjába illeszkedő, a Szabó Levente irányította designteam tervezte Shine nevű koncept mosógép váltotta ki, amelyet az Electrolux és a Riva 1920 közös standján mutattak be. Szintén pozitív fogadtatása volt a londoni 100% Design kiállításon a magyar standnak, ahol többek között Losonczi Áron újdonsága a pXL fényáteresztő beton is látható volt.

A hazai művészeti képzés kínálati rendszerét indulása pillanatától alapjaiban strukturálta át Magyarország legnagyobb magán kézben lévő felsőoktatási intézményének, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolának a vállalkozása, amely méretét, szervezettségét és kihatását tekintve joggal mondható az év egyik, ha nem a legfontosabb design és művészeti történésének. Megalakult a Főiskola művészeti kara, s Kepes András dékán vezetésével 2010-ben a Média Művészeti Intézet és az Alkalmazott Művészeti Intézet tíz BA diplomát adó alapképzési szakával elindult az oktatás a Budapest belvárosában található korszerűen felújított campuson.

Az évkönyv eddig megjelent köteteihez hűen a magyar design fejezetben megjelenő írások most is olvashatók angolul, reményeim szerint ezzel is hozzájárulva a hazai eredmények minél szélesebb körű, s alaposabb megismertetéséhez.

Slézia József