• Magyar
  • English

Szakmai támogatóink

MAOE
NKA
FAGOSZ

Our vocational supporters

Hazai Design

News categories

Archívum

January 2022
MonTueWedThuFriSatSun
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456

Who's online

There are currently 0 users and 453 guests online.

Kategóriatartalom

Event


M T W T F S S
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 
 

Fresh news

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.


TérMűves v2.0

Szeretettel üdvözlöm az oldalon!

Többéves szünet után hamarosan, továbbfejlesztett formában, friss tartalmakkal újraindítjuk az portált.

Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) építész, iparművész kiállítása

Időpont: 
2008, February 9 - 01:00 - 2008, November 9 - 01:00

Köszöntőt mond: Dr. Gémesi György polgármester
A kiállítást megnyitja: Gerle János építész
Közreműködik: Halmos Béla népzenész
A kiállítás kurátora: Keserü Katalin művészettörténész
A kurátor munkatársa: Őriné Nagy Cecília művészettörténész

Április 6-án 15 órakor a kiállítás kurátora, Keserü Katalin tart tárlatvezetést.

Építész, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. Széleskörű munkássága a 19-20. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthon-építés, közösségi épületei a szociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is.

Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Toroczkai ezen organikus szemlélete a napjainkban újraértékelt modernizmus egyik magyarországi alapítójának mutatja őt. Organicizmusa egyúttal funkcionális szemléletet is jelentett, a szó humán értelmében. Ennek is köszönhető, hogy kora modernizációs programjaiban (például a Székelyföldön) részt tudott venni, hogy többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.

Toroczkai az egyik kezdeményezője a századelő vernakularizmusának, az építészeti anyanyelvet a helyi (paraszti) építészetben megtaláló, egyetemes építészeti irányzatnak. Ebből egyidejűleg alakított ki egy puritán, modernistának mondható formanyelvet is, később pedig, a két világháború közt - a megrendelő igényei szerint - historizáló elemekkel is díszítette épületeit. Ugyanekkor egy folklorisztikus, "beszédes" építészetet is művelt.

Festői készségeinek köszönhetően vált a századforduló egy sajátos műfaja, az ideális terveket festői módon rögzítő építészgrafika egyik kialakítójává. Ezeket tartalmazó albumait a legjelesebb kritikusok (például Fülep Lajos) mint a modern könyvművészet remekeit méltatták. Bútortervezőként-belsőépítészként dolgozott 1907-ig - erről Lyka Károly külön könyvet jelentetett meg. Bútorai hazai és nemzetközi elismerésben részesültek. Legjelesebb művei közt tartjuk számon a Szépművészeti Múzeum enteriőrjeit. A századfordulón reneszánszát élő, a festészethez, grafikához közel álló színes ablaktervezésben is féltve őrzött kincsek Toroczkai alkotásai (Marosvásárhely, Kultúrpalota).

A Gödöllői Városi Múzeum elsőként vállalkozik arra, hogy összeállítsa és bemutassa életművét, nem kevés utánajárással, mivel személyes hagyatéka megsemmisült, s mivel székelyföldi munkái jelentik munkásságának fénykorát.

Keserü Katalin


További információk:
Gödöllői Városi Múzeum
2100 - Gödöllő
Szabadság tér 5.
 
Nyitva tartás: K-V 10-18
 
Tel.: (28) 422-003
varosi.godollo@museum.hu
godolloi.muzeum@vnet.hu

 

Köszöntőt mond: Dr. Gémesi György polgármester
A kiállítást megnyitja: Gerle
János
építész
Közreműködik: Halmos Béla népzenész
A kiállítás
kurátora: Keserü Katalin művészettörténész
A kurátor munkatársa: Őriné Nagy Cecília művészettörténész

Április 6-án 15 órakor a kiállítás kurátora, Keserü Katalin tart tárlatvezetést.

Építész, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola
tanára, a gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. Széleskörű munkássága
a 19-20. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő
szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága
mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai,
bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai
az otthon-építés, közösségi épületei a szociális építkezés példái ma
is, Magyarországon és Erdélyben is.

Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői
feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern
építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex
volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr,
bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató
térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek
szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki.
Toroczkai ezen organikus szemlélete a napjainkban újraértékelt
modernizmus egyik magyarországi alapítójának mutatja őt. Organicizmusa
egyúttal funkcionális szemléletet is jelentett, a szó humán értelmében.
Ennek is köszönhető, hogy kora modernizációs programjaiban (például a
Székelyföldön) részt tudott venni, hogy többfunkciós épület- és
bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a
lakásprobléma szociális megoldása érdekében.

Toroczkai az egyik kezdeményezője a századelő vernakularizmusának, az
építészeti anyanyelvet a helyi (paraszti) építészetben megtaláló,
egyetemes építészeti irányzatnak. Ebből egyidejűleg alakított ki egy
puritán, modernistának mondható formanyelvet is, később pedig, a két
világháború közt - a megrendelő igényei szerint - historizáló elemekkel
is díszítette épületeit. Ugyanekkor egy folklorisztikus, "beszédes"
építészetet is művelt.

Festői készségeinek köszönhetően vált a századforduló egy sajátos
műfaja, az ideális terveket festői módon rögzítő építészgrafika egyik
kialakítójává. Ezeket tartalmazó albumait a legjelesebb kritikusok
(például Fülep Lajos) mint a modern könyvművészet remekeit méltatták.
Bútortervezőként-belsőépítészként dolgozott 1907-ig - erről Lyka Károly
külön könyvet jelentetett meg. Bútorai hazai és nemzetközi elismerésben
részesültek. Legjelesebb művei közt tartjuk számon a Szépművészeti
Múzeum enteriőrjeit. A századfordulón reneszánszát élő, a festészethez,
grafikához közel álló színes ablaktervezésben is féltve őrzött kincsek
Toroczkai alkotásai (Marosvásárhely, Kultúrpalota).

A Gödöllői Városi Múzeum elsőként vállalkozik arra, hogy összeállítsa
és bemutassa életművét, nem kevés utánajárással, mivel személyes
hagyatéka megsemmisült, s mivel székelyföldi munkái jelentik
munkásságának fénykorát.

Keserü Katalin

További információk:
Gödöllői Városi Múzeum
2100 - Gödöllő
Szabadság tér 5.
 
Nyitva tartás: K-V 10-18
 
Tel.: (28) 422-003

varosi.godollo@museum.hu
godolloi.muzeum@vnet.hu

 

Artists on the website:
Ágoston István, B. Soós Klára, B. Szabó Erzsébet, Babos Pálma, Balázs Kriszta, Bánhalmi Gábor, Bartalus Ildikó, Beke Mátyás, Bokor Gyöngyi, Bokor Zsuzsa, Bondor Ani (Modesign Stúdió), Borbás Dorka, Borkovics Péter, Brinkus Kata, Csavarga Rózsa, Csizmadia Zsolt, Csontos Kemény Katalin, Deák Marcsi, E. Somogyi Andrea, Eszenyi Ákos, Félegyházi András, Finta Csaba, Földi Kinga, Füzesséry Erika, Geppetto studio (Buzogány Ildikó), Geppetto studio (Elek Márton), Geppetto studio (Elek Máté), Gergely László, Gulyás Judit, György Árpád Hunor, Gyürky R. András, Hajdu Andrea, Harmath Mihály, Hegedűs Andrea, Herceg Zsuzsanna, ifj. Benczúr László, Illés Attila, Imrik Erika, Iványi Mónika, Jakab Csaba, Kakasy Kinga, Kanics Márta, Kaszanitzky Anna, Katona Valéria, Kauker Szilvia, Kis Iringó Márta, Kis Judit, Kiss Miklós, Kisszebeni Marcell †, Kodolányi Gábor, Kópis Benedek, Lakatos Bendeguz, MAAK design (Hajas Ági), Macsali Zsolt, Magyari Éva, Makk Attila, Márton László Attila, Mezősi Eszter, Modellab, Molnár Eszter (Modesign Stúdió), Nagy Eszter, Nagy Judit, Nagy Katalin, Nemes Tímea Izabella, Novotny Béla, Paczona Márta, Pataki Mátyás, Pataki Tiles, Pazár Béla, Peter Ghyczy, Pongrácz Farkas, Pozsonyi Orsolya, Rádóczy (f) László, Somogyi Pál, Sprok Antal, Sz. Wargha Andrea, Szabó Adalbert-Georges (1877-1961), Szabó József, Szabó László, Szabó Otília, Szász Boglárka Rita, Szenes István, Szentesi Manó, Szentesi Nóra, Szentirmai-Joly Zsuzsanna, Szikszai László, Szilágyi Szabolcs, Szőke Barbara, Takács Bernadett, Terbe János, Terebessy Tóbiás, Tolnai Zsolt István, Tóth Tibor Pál, Üveges Péter, Uhrin Andrea, Varga Katalin, Vereczkey Szilvia, Weichinger Miklós, Wölfinger Barnabás
HU ISSN 1789-4808 © TérMűves, 2007 | impress | contact | copyrights and privacy policy | for designers