hg.hu

Milyen az álomfeladat egy tervező számára? Nagyszabású megbízás, rugalmas, együttműködő megrendelő és szabadon alakítható, korlátlan tervezői lehetőségek. Kevés hazai designer találkozik ilyen ideális körülményekkel, de ha mégis, akkor az inspiráló helyzetből látványos eredmény születhet.

Jövőre ünnepli századik születésnapját Budapest talán legszebb iskolaépülete. A Bárczy-féle iskolaépítési program keretében 1912-ben készült el az új felsőkereskedelmi iskola a VII. kerületi Vas utcában, amely 1925-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét. Az első pillantásra talán zord hatású iskolaépület finoman megformált, izgalmas részletek százait rejti, és a tervező, Lajta Béla Szervita téren álló Rózsavölgyi-házával együtt építésük idején a legkorszerűbb építészeti világot képviselte Európában.

F. Kovács Attila és Megyesi Zsuzsa designstúdiója az itthon és külföldön is nagy sikert aratott „Cigány kollekció” után lámpákkal lopja be magát a közönség szívébe. A „Pillheads” sorozat világítótestjeit a nagyméretű, korong (avagy tabletta) formájú fel és a vékony, háromlábú tartószerkezet teszi karakteressé.

Közép-Kelet-Európa legnagyobb Nespresso-szaküzlete nyílt meg július 18-án az Andrássy úton. A belsőépítészet hazai céget, a DVM Groupot dicséri, amelynek nem ismeretlen az Andrássy úti környék, hiszen a Burberry, az Armani és a Max Mara üzletek tervezésével is kivitelezésével is őket bízták meg.

Május 17-én a FUGA Budapesti Építészeti Központban mutatták be a Cser Kiadó által gondozott Életmű című könyvet, amelyben a Kossuth- és Ybl-díjas Hornicsek László egy kor memoárját írta meg. A könyv személyes hangvétele révén az olvasó közelebb kerülhet az építészként, belsőépítészként és designerként is méltán neves alkotóhoz, gyűjteményébe ugyanis nemcsak munkáiról, hanem életéről, családjáról, feleségéről és kiskutyáikról is beleszőtt történeteket, mindarról a szűk körről, amely inspirálta, körülvette munkássága során.

A Design Hét alkalmából több épületbejárást is szerveztek Somlai Tibor belsőépítész vezetésével, ezek egyike a Kígyó utcába invitált minket. Nem is akárhová: egy 1932 óta szinte változatlanul működő fogászati és szájsebészeti rendelőbe, ahol Kozma Lajos lakberendezői munkásságának meglepően épen maradt gyöngyszemét nézhettük meg.

Taroltak a magyar tervezők a japán Koizumi Design Awardson, az azonos nevű, nagymúltú világítástechnológiai cég által kiírt lámpatervezési pályázaton. Toronyi Péter, a MOME harmadéves ipari terméktervező hallgatójának napfogyatkozás ihlette lámpája, a Nissyoku nyerte el a szakmai zsűri által odaítélt első díjat, az eddigi összes nyertes pályaműre leadható internetes közönségszavazáson pedig második helyezett lett.

A magyar szecesszió művészetének emblematikus darabja az a Zsolnay-kút, amely az 1906-os milánói világkiállítás nagy sikerű magyar pavilonjának éke volt. Története és példányainak mai sorsa egyszersmind jól példázza, hogy kulturális örökségünkre bizony érdemes lenne jobban figyelni…

A Cser Kiadó frissen megjelent kiadványa a művészet egy különleges, kevésbé ismert területét mutatja be: az üveg építészeti alkalmazását.

Kiss Éva művészettörténész most megjelent, Lakás és bútor 1920-1948 között című könyvében (Cser Kiadó, Budapest) ennek a korszaknak a magyar bútorművészetét dolgozza fel. A szerzővel erről a még kevéssé ismert és sok kutatást igénylő korszakról beszélgettünk.

A Gerbeaud olyan, mint a Széchenyi-fürdő: egyszer mindenkinek el kell oda látogatnia, aki Pestre téved. Az 1870 óta működő kávéház Budapest egyik szimbolikus helye, úgyszólván hungarikum – ezt a szerepét pedig kialakítása is tükrözi.

Kihirdették a Magyar Formatervezési Díj idei győzteseit. A díjazott munkák között orvosi műszert és kisrepülőgépet éppúgy találhatunk, mint kismamaruházatot vagy játékos eszközkészletet diszlexiás gyerekeknek. A Magyar Formatervezési Tanács rangos díját idén 30. alkalommal adják át, a nyerteseket 262 beérkezett pályaműből választották ki.

Fertőrákos főutcáján, a település legújabb kori nevezetessége, a messzi földön is híres Ráspi étterem. A főutca egymáshoz simuló takaros házainak sorát egy patinás mészkő obeliszk és egy kerek mészkőasztal látványa szakítja meg. Az obeliszken kissé már megfakult betűkkel a felirat: Ráspi. Az épületegyüttes, három, azonos stílusú, a tájra jellemző tűzfalas homlokzatú parasztházból áll.

"Egyszerüen de jól élünk / senkivel se cserélünk" hirdette a tisztes élet dicséretét a nagyszüleim konyhája falán függő falvédő. Hasonló, egyszerű rigmusokba formált életbölcsességeket vagy humoros szöveget bizonyára sokan fel tudunk idézni, bár eredeti helyén, funkciójában manapság már csak elvétve látni. Könnyen sorolhatnánk tehát a falvédőt az elfeledett tárgyak közé – de vajon tényleg annak számít?