Üdvözlés, a MAOE Belsőépítész Választmánya nevében köszöntőt mond Tóth Tibor Pál belsőépítész, Munkácsy-díjas, Érdemes művész, egyetemi docens, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és a MAOE Iparművészeti Tagozat vezetőségi tagja, majd ismerteti a konferencia programját. Ezután Mikó Sándor megemlékezik a nemrég elhunyt Kisszebeni Marcellra.

Gyürki R. András a belsőépítészetről mint hungarikumról beszél.

A „tervezés” és a belsőépítész képzés jövőjének kérdései. A bolognai rendszer korlátai és lehetőségei (Tények, tapasztalatok, törekvések és eredmények a soproni NYME-AMI-ban)

A belsőépítész képzés évszázados múltra tekint vissza. „Szakmai identitásunk meghatározója véleményem szerint ez a múlt, melyben az ősi szakmák ismeretén alapuló komplexitás és kreativitás, önálló vagy alternatív koncepciót kínál az építészet számára, hol partneri, hol megtűrt, hol ellentétet képező formában.” Megfogalmazása szerinte a jó belsőépítész a komplex építészeti környezet alakításában az építész partnere. Az előadó felteszi a kérdést: Elképzelhető-e jó építész belsőépítészeti tudás nélkül ? Elképzelhető-e jó belsőépítész építészeti tudás és képesség nélkül ? A választ az egyetemek megadták, az építész tervezőművész képzéssel. Az előadás további részében az előadó kifejti a Bolonyai rendszer építész tervezőművészekre vonatkozó akkreditálásának folyamatát, felépítését, lépcsőit. Kitért az egyes egyetemek különbözően felépített képzéseire és szakjaira. Az előadás második részében a belsőépítészet művészeti és a műszaki irányultságot felmutató képzéseiről és végzettségekről szól, majd leszögezi, hogy „a szakterületi és identitási tisztázásában résztvevők körét, valamennyi építészképzéssel foglalkozó főiskolára, egyetemre ki kell terjeszteni”. Az előadás végén a Bolonyai rendszer részleteit, végezetül pedig az Alkalmazott Művészeti Intézet problémáit, törekvéseit és eredményeit ismerteti.

Ferencz Marcel DLA építész, főiskolai docens, a debreceni egyetemen végzett oktatói tevékenységéből, oktatási módszeréből egy gondolatot kiragadva mutatta be, hogyan látja az oktatás jövőjét. Megfogalmazásában: „... a jövő oktatása a SZEMLÉLET a SZElleM Létének LETükrözése a KÉPÍRÁS újrafelfedezése lesz...”. Így az előadás a fogalmak képi lerögzítésének vonala mellett halad, számtalan grafikával szemléltetve azt. Az előadás végén a Velencei Biennáléval kapcsolatban mutatja be a képírás térbeli megfogalmazását, zárásként pedig az oktatói tevékenységének tapasztalataiból leszűrt 18 mondatot olvasta fel az előadó.

DLA Tildi Béla belsőépítész, egyetemi docens a MOME Design Intézet Bolonyai rendszer szerinti formatervező (MA) mester-képzésen belüli, bútor szakirányú képzésről tartott előadást. Ismertette a kezeteket, illetve az egyetemen belüli elhelyezkedését., majd idéz a képzés akkreditációs anyagából. Az alábbiakban ennek egy kiemelt részét közöljük: „...Tehát a képzés célja: olyan tervezőművészek képzése, akik mesterségbeli ismeretek alapján, képesek a szakterületeken, alkotó módon és innovatívan, illetve rugalmasan és hajlékonyan reagálni a globalizálódó ipar és a piac kihívásaira és egyúttal figyelemmel lenni a lokális kulturális igényekre. Alkalmasak az ipar design iránti aktuális és konceptuális elvárások teljesítésére. Munkájukat a terméktervezés és termékfejlesztés, továbbá a kutatás valamennyi fázisában képesek önállóan és más szakemberekkel együttműködve csoportmunkát is végezni...”

Ezután kifejti mik azok az elemek melyeket az egyetem át tud adni a hallgatóknak: szakmai és elméleti ismeretanyag, értékrend, munkamódszer. Kiemelte továbbá, a tanuló és az oktató közti személyes kontaktus fontosságát. Zárásként tömören megfogalmazta az oktatás lényegét: „...tulajdonképpen ez a fajta oktatás arról szól, hogy a hallgatót megtanítsuk a személyes kreativitásának hatékony működtetésére, erről szól az oktatás...”.

Végezetül szót ejtett a negyedéves konkrét tervezési feladatokról is.

Kovács Tamás a FALCO marketing- és kommunikációs osztályvezetője, az előadás elején ismertette a FALCO rövid történetét valamint a jelenben elfoglalat pozícióját. Majd az általános termékkör rövid bemutatása után, részletesen beszélt a BRILLIANCE laptermékről, amit a körbeadott anyagmintákon keresztül élőben is módunk volt megtapogatni.

Dr. Dénes Levente PhD egyetemi docens (NYME-FMK) 2007-2009 Láng Elemér meghívására a West Virginia University-n egy kutatásban, majd helyettesítőként az oktatásban is részt vetett. Az előadás során (Ipari formatervezés tengeren innen és túl) az ottani két éves tapasztalatairól kaphattunk áttekintést. Beszélt az iskola pénzügyi alapjáról, a különböző divíziókról, majd részletesebben a belsőépítész képzésről. Ismertette a tantárgyakat, illetve a vizsgázás rendszerét.
Az előadás végén pár szóban beszélt a NYME Ipari Termék és Formatervező szakról, ami elmondása szerint inkább műszaki és fa hangsúlyos szak.
Zárásként a hallgatói felkészültséget hasonlította össze a NYME és a West Virginia University között.

Vásárhelyi János belsőépítész a Tanít a történelem: megkésett riport egy milánói nemzetközi kiállításról címmel tartott előadást., illusztrálásképpen a 1906-os milánói kiállításról az akkori Magyar Iparművészet folyóiratban megjelent korabeli fotókat láthattunk.
A Magyar Asztalos és Faipar 1997/11-es számában feltett kérdéssel indította előadását: mitől magyar a magyar bútor? A későbbiekben a válaszokat elemezte és kommentálta. Részleteket olvasott a Magyar Iparművészet 1906-os évkönyvében Györgyi Kálmán művészeti író és egyetemi tanár tollából megjelent írásból. Ebből kiderül, hogy a milánói kiállítás három nagy témacsoportra épült: iparművészet, háziipar és iparművészeti oktatás. Györgyi Kálmán leírja, hogy a magyar iparművészeti oktatás a maga nemében akkor egyedülálló volt.
Az előadás végén felolvasott több korabeli cikket külföldi írók tollából, melyek a magyar kiállítás nagyszerűségére és úttörő vonására hívta fel a figyelmet.

Mészáros György festőművész, egyetemi docens, intézetigazgató az elmúlt 15 év NYME-AMI-ban folyt alkalmazott művészeti képzéséről tartott előadást.
Ismertette az intézet karainak elhelyezkedését, valamint a művészképzés helyzetét az egyetemen belül, majd a gazdag és változatos téma és képanyaggal mutatta be a képzést, indulva Mária Teréziától, az alapképzésen keresztül, a bútor- és épülettervekig bezárólag.

DLA habil Mátrai Péter építész-belsőépítész, egyetemi tanár (NYME-AMI): Volt -van - lesz. Az előadás elején egy az Országépítő folyóiratban 2001-ben megjelent írásából olvasott fel az előadó melyben arra kérdésre kereste a választ: lehet-e tanítani a művészetet? Kiemelte az oktatás és a tanítás közti különbség fontosságát, az utóbbira helyezve a hangsúlyt. Majd felidézte élete azon pillanatait, amikor különböző szinteken tanár-tanítvány viszonyba került. Az előadás végén egy kísérleti zeneművet hallgathattuk, illetve a készítés folyamatát nézhettünk meg.

DLA Jakab Csaba építész-belsőépítész a „Óvodától egyetemig és tovább…” című előadásával „a környezet oktató, nevelő hatásának fontosságára” koncentrált. Kiemelte, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni a pedagógiában a környezet oktató, nevelő szerepének. Majd ismertette a 1997-ben elnyert, Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj keretében megvalósult Alternatív iskolabútorok fedőnevű, kutatás, tervezés és kivitelezés folyamatát és eredményeit.

DLA habil Nagy Tamás építész, tanszékvezető egyetemi tanár (MOME) az Építészet és tanítás kapcsolatáról, azon belül is a MOME elsőéves képzésről tartott előadást. Beszélt a célokról és a konkrét feladatok felépítéséről is. Az előadás második felében két videót nézhettünk meg. Az elsőben egy gyimesi harangláb építésével ismerkedhettünk meg, a másodikban pedig egy őrségi hídépítés történetébe pillanthattunk bele.

Dr. Szily Imre Balázs építész-belsőépítész, egyetemi docens Építészképzés az Ybl Miklós Főiskolán címmel tartott előadást. Az előadása elején röviden ismertette életútját, tanári munkáját, majd részletesen beszélt az Ybl Miklós Főiskola történetéről, a kezdve az 1879-es alapítástól napjainkig. Ezt követően ismertette és bemutatta az oktatás céljait, az oktatást kiegészítő stúdiumokat, illetve a hallgatói anyagot.

DLA habil Bánáti János belsőépítész, egyetemi docens: Mit, miért, hogyan? 30 év a belsőépítészet képzésben előadása elején beszélt a nemrég megrendezett életmű kiállításáról, illetve körbeadta a hallgatóságnak a lakberendezőknek írott könyvét. A röviden életpályája bemutatás után, áttért az oktatási munkásságának részletes ismertetésére, számtalan fotóval, hallgatói munkával illusztrálva azt. Végezetül a művészet közvetítő képzés nyári gyakorlatának bemutatásával, illetve az ott készült fotókkal zárta az előadását.

Szenes István építész-belsőépítész, egyetemi docens (BME): Építészet =belsőépítészet? A két részre tagolható előadás első részében a belsőépítészet helyzetét, aktuális kérdéseit feszegette az előadó, a második részben pedig a Műegyetemen felmerült belsőépítész oktatás igényéről beszélt. Felolvasta gondolatait a belsőépítészetről nyílt levél címmel (a teljes szöveg itt is olvasható), majd kommentálta és példákkal illusztrálta a szakma jelen helyzetét. Végezetül beszélt a műegyetemi oktatásról belsőépítész szempontból, illetve a felkérésről, hogy legyen belsőépítész szakmérnöki képzés a Műegyetemen.

Rex-Kiss Béla építész-belsőépítész: Képeznek-e Magyarországon belsőépítészt? előadását a megszokott vetített képes előadásoktól eltérő módon, saját készítésű rajzokkal és ábrákkal szemléltetve tartotta meg. Többek között reflektált Szenes István előadására illetve írására is (időközben közzétett egy írást Belsőépítészetről nyílt levél címmel mely oldalunkon is olvasható). A belsőépítészet megközelítésre a rendszer pártatlan elemzését tűzte ki céljául, az előadás tablóin ennek az elemzésnek az egyes állomásait mutatta be. Elsőként a tervezés és a munkaerőpiac, illetve a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretanyag szemszögéből vizsgálja a szakmát. Innen több izgalmas ábrát bemutatva eljut a saját diplomázásakor és a jelen diplomavédések idején fennálló tervező-megbízó-kivitelező viszony megjelenítéséig. Sajnos a részletes elemzésre időhiány miatt nem került sor, viszont érdekes hozzászólások születtek és igen izgalmas párbeszéd alakult ki az előadás után.

Bugár Mészáros Károly építészmérnök, építésztörténész (BME Építésmérnöki Kar, Műemléki szakmérnöki szak) Kis építészet, belsőépítészet, tárgytervezés, a Királyi Rajziskola 1799-1818 címmel, Müntzberger Antal eszéki professzor rajzegyüttesének anyagából tartott előadást. A közel két órás előadást az épületrajzoktól indította, majd a tárgy és a különböző részletrajzok bemutatásával folytatta. A lenyűgöző képanyag vetítését, a részletgazdagon kimunkált bútorrajzokkal zárta.

Tovább a második részhez

Bugár Mészáros Károly építészmérnök, építésztörténész (BME Építésmérnöki Kar, Műemléki szakmérnöki szak) előadása második felében Alvar Aalto Maison Lauis Carré (1956-63) épületet mutatta be. Indításként a tervezőről és a megbízóról láthattunk képeket, majd az épület terveibe, skicceibe pillanthattunk bele. Ezután a kapubejárattól kezdődő gazdag és részletes fotósorozattal először körüljárhattuk az épületet, majd részletekbe menően a belső tereket is.

Tardos Tibor építész-belsőépítész Általános iskola Budaörsön - építészet és belsőépítészet. Egy együttműködés címmel tartott előadást a 2009-ben Az év belsőépítésze díjjal jutalmazott munkájáról. Beszélt Dobai János építésszel való közös munkáról. Ezután ismertette ez építészeti kialakítást, a helyszínrajztól az alaprajzokon át a metszetekig. Elmondta, hogy a belsőépítészet az adott munkánál a közös közlekedőkre (illetve a tantermi berendezésekre is, de az nem a terv szerint valósult meg) korlátozódott. Részletekbe menően bemutatta a folyosói burkolat és szekrényrendszert. Végezetül fotósorozatot láthattunk az épület külsejéről, majd szintenként a folyosókról, az auláról és a belső udvarról. Az előadás végén elmondta tapasztalatait a közbeszerzéssel, illetve a tantermi berendezéssel, bútorzattal kapcsolatosan.

Gross András építőművész: MCSX – Medence Csoport 2000-2010 címmel a Medence Csoportról tartott előadást, Terebessy Tóbiás segédletével. Kezdték a csoport tagjainak bemutatásával, ezután visszaemlékeztek a soproni egyetemen töltött diákévekre, és a csoport megalakításának körülményeit, indítékait, majd az előadás második felében a könyv lapjaival illusztrálva, részletesebben bemutatták munkáikat.

Deák Benedek Kézirajzok címmel tartott előadásában, az általa különböző technikával, de zömmel kézzel készített rajzait mutatta be.

Prof. emer. Fekete György ny. egyetemi tanár, Munkácsy-díjas, Érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia mb. elnöke (NYME-AMI) Reflexiók című előadásának elején beszélt a tudományos megközelítés részeiről: analízis, konklúzió, terápia. Vonatkoztatva azt a konferenciára leszögezte, hogy a konferencia három napja az analízis fázisában telt el. A lehetséges konklúzió sor elkezdéseként értékelte a későbbiekben felolvasott zárónyilatkozatot. Meglátása szerint a terápiától viszont még messze tartunk. Kijelentette, hogy „a mi létünk feltétele az építészet”, majd beszélt az belsőépítészettel kapcsolatos anyagi kérdésről, valamint az építészet-belsőépítészet egységéről. Mielőtt felolvasta a zárónyilatkozatot, hivatkozott tavalyi előadásának alaptételére: „az építész és a belsőépítészet között az a különbség, hogy az átlag építész úgy tervezi a környezetet, hogy minket bele, a belsőépítész pedig úgy tervezi a környezetet, hogy magunk köré”.

A magyar belsőépítészek mintegy félezres közösségéből önként jelentkező tagjai ismét megtartották a Zsennyei Alkotóházban éves szakmai összejövetelüket, immár tizennegyedik alkalommal. A tanácskozás témáját „Oktatás és Jövő” címmel határozták meg a szervezők, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének képviseletében.

Előadások hangzottak el, és viták is, a hazai belsőépítészet és bútortervezés aktuális kérdéseiről, az építészethez való tradicionális viszonyról, képes bemutatók voltak láthatók új, tervezési eredményekről. Munkáikat ismertették fiatal tervezők, tájékoztatók hangzottak el az egyetemek belsőépítészetet érintő szakmai aktualitásairól, tényeiről és különféle elméleti megközelítéseikről.

A három napos konferencia hangulatát és reflexióit alapvetően meghatározta az a negatív fejlemény, hogy az elmúlt évben az államilag nyilvántartott szakmák hivatalos sorából törölték a belsőépítészetet az érintettekkel való lényegi egyeztetés kikerülésével.

Ez a nemzetközileg sem igazolható lépés arra indítja a konferencia résztvevőit, hogy kérjék és hatalmazzák fel a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületét, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségét, a Magyar Belsőépítészek Egyesületét a Magyar Építész Kamarát és a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy alkalmas időben, kellő koordináció után tegyenek lépéseket a méltatlan visszaminősítés korrekciójára, hogy a magyar belsőépítészet helyeztessék vissza abba a jogi és szellemi pozícióba, melyet szaktörténete folyamán és a jelenben is megérdemelten vívott ki magának. Következményeként lesz szükséges a művészetoktatáson belüli helyzetét is indokolt mértékben újrafogalmazni.

Bauer István sk.
a MAOE elnöke

Tóth Tibor Pál sk.
építész-belsőépítész
a MAOE Iparművészeti Tagozat
vezetőségi tagja

Zsennye, 2010. szeptember 10-12.

Üdvözlés, a MAOE Belsőépítész Választmánya nevében köszöntőt mond Tóth Tibor Pál belsőépítész, Munkácsy-díjas, Érdemes művész, egyetemi docens, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és a MAOE Iparművészeti Tagozat vezetőségi tagja.

Prof. emer. Fekete György belsőépítész, Munkácsy-díjas, Érdemes művész a XV. zsennyei BOT konferencián, A múltról, mint a jövő feltételéről címmel tartott előadása.

dr. Ferkai András építészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár a XV. zsennyei BOT konferencián, Belsőépítészet generációkon keresztül címmel tartott előadása.